1. Mi szabadkőművesség célja?

A mai szabadkőművesség az építőművészetből eredő, ennek jelképrendszerét avatási szertartásokon átörökítő rend, melynek sarkalatos törvényeit az 1723-ban közzétett, ú.n. andersoni alkotmány rögzíti. A rend célja a kezdet kezdetétől, hogy „az egyesség központjává váljék, és eszköz igaz barátság kötésére olyan személyek között, kik nélküle örökös távolságban maradtak volna.” A XXI. század nyelvén ez annyit tesz, mint az ember és a társadalom tökélesítésén igyekezni. A szabadkőművesek természetesen tudják, hogy ez a követendő cél teljességében sohasem valósulhat meg.
Felebarátaink megbecsülése, szeretete, a különböző vélemények és életfelfogások tisztelete azonban itt és most megvalósítható cél.

2. Mi történik tulajdonképpen a szabadkőműves összejöveteleken?

A szabadkőműves összejövetelek, amelyeket az építő-hagyományra utalva „munkának” nevezünk, rövid szertartással kezdődnek és zárulnak. E szertartások nem vallásos jellegűek, de természetesen különböznek azoktól a nevüket ki nem mondó „rítusoktól”, amelyekkel más társaságok nyitják meg és fejezik be tevékenységüket. A szertartás célja egyrészt az, hogy a résztvevőket közös eredetünkre és közös céljainkra emlékeztesse, másrészt pedig elválassza a külvilágot, ennek zaját, konfliktusait a szabadkőműves világtól, amelyben – ha csak néhány órára is – a türelem, a szeretet és a harmónia uralkodik. Ezután általában előadás következik, melynek témáját a páholyok évi munkaterve határozza meg: bármilyen tudományos, történelmi, társadalmi, művészeti vagy szimbolikus témát érinthet. Az előadást élénk, de mindig fegyelmezett vita követi. A szabadkőműves összejöveteleket – többek között – az különbözteti meg más szervezetekétől, hogy a teljes szólásszabadságot szigorú szabályok szavatolják. Szót csak a levezető elnök adhat, bekiabálásra, az előadó megszakítására, személyes támadásra nincs lehetőség. A vita végén a páholy szónoknak nevezett tisztségviselője foglalja össze az elhangzottakat. Ezek után az összejövetelt bezárva jelképesen visszatérnek a külvilágba. A munkát általában a fehér asztalnál folytatódó kötetlen és jó hangulatú beszélgetés követi.

3. Mi a különbség a szabadkőművesség és a szekták között?

Úgyszólván mindenben különböznek.
A szekták megkísérlik, hogy tagjaikat elkülönítsék a társadalomtól és elidegenítsék családjuktól. A szabadkőművesség sajátos pedagógiájával segít az egyénnek, hogy harmonikusan illeszkedjék be környezetébe, a társadalomba és családjába – anélkül, hogy boldogsággal, vagy bármiféle túlvilági jutalommal kecsegtetné.
A szektákban általában egy „guru” uralkodik és valamiféle tant hirdet. A szabadkőművesség vezetőit meghatározott időre választják, megbízatásuk lejártával egyszerű taggá válnak. A szektákba belépni igen könnyű, de kilépni rendkívül nehéz. A szabadkőművességhez csatlakozni hosszú folyamat, türelmet és kitartást igényel. Kilépni azonban rendkívül egyszerű…

4. Mi titkaik értelme?

A tagság tényét bizalmasan kezeljük, rendszeres összejöveteleinken csak a szertartást ismerő „beavatott” tagok vehetnek részt. A szertartások szövege ugyan különböző könyvekben – például Tolsztoj Háború és Békéjében – hozzáférhető, de ettől a titok… titok marad. Lényege ugyanis éppen az, hogy közölhetetlen, értelmét átélése világítja meg. A szertatások szövegének megismerése nagyjából úgy különbözik a páholyban átélt avatástól, mint egy opera szövegkönyvének, vagy egy film forgatókönyvének olvasása a zenével, énekkel, díszletekkel, fény és hanghatásokkal együtt látott eredetitől.

5. Ha nincs titkolnivalójuk miért rejtőzködnek, miért nem teszik közzé tagjaik névsorát?

Óvatosságból. Amerikában, Nagy-Britanniában a szabadkőművesek általában nem titkolják hovatartozásukat. Az európai kontinensen, Ázsiában, Afrikában a történelmi tapasztalat bizonyítja, hogy a tekintélyuralmi rendszerek és a diktatúrák elsőszámú ellenfelüknek a szabadkőművességet nevezik ki. A katolikus egyház két évszázadig nem fogadta el, hogy különböző vallású, vagy éppen vallástalan férfiak összegyűljenek és szabadságról, egyenlőségről, testvériségről beszéljenek. Így volt ez Magyarországon is, ahol Kun Béla, Horthy Miklós, majd Rákosi Mátyás betiltotta a szabadkőművességet, elkobozta vagyonát, könyvtárait.
A XX. században a jobboldali és bolsevik diktatúrák hatvanezer áldozatot szedtek a szabadkőművesek sorából. Még ma, a XXI. században hazánkban sem ritka, hogy szélsőjobboldali szervezetek fenyegetik, egyes főpapok a szószékről próbálják megszégyeníteni tagjainkat. Csoda-e ha ezek után, hogy ha nem is titkolódzunk – hiszen a bíróságon bejegyzett szervezet vagyunk, honlapot működtetünk, kiadványokat teszünk közzé és nyilvános előadásokat szervezünk – tagjaink nevét bizalmasan kezeljük?

6. Kötelező-e az Istenhit?

A szabadkőművesség nem hirdet hitelveket, tanításai jelképes jellegűek, melyeket mindenki saját gondolatvilága szerint értelmez és kizárólag erre a világra szólnak. Ilyen jelkép például a legtöbb – de nem minden – páholyban használatos elnevezés a „Világegyetem Nagy Építőmesteréről.” Ez az ősi szimbólum a személyes istenben hívők számára Istent és ennek különböző elnevezéseit jelentheti, mások számára egy felsőbb lényt, a természet rendjét, teremtő elvet… Azon páholyokban, ahol ez a fogalom használatos sem követelnek hitet, amely a tagok legbensőbb magánügye.

7. Miért állnak harcban az egyházakkal?

A szabadkőművesség, mint szervezet sohasem hirdetett harcot az egyházak, vagy a vallás ellen. XII. Kelemen bullája valóban kiközösítette a szabadkőműveseket, néhány utóda ezt megerősítette. A bulla Magyarországon sohasem lépett hatályba, mert II. József megtagadta kihirdetését. A kiközösítés legfőbb oka a szabadkőművesség népszerűsége volt a főpapság körében, valamint az a tény, hogy az Egyház nem ellenőrizhette a zárt ajtók mögött folyó összejöveteleket. A helyzet tovább romlott a XIX. század végén, amikor az egyház és állam szétválasztását végrehajtó politikusok, mint az olasz Mazzini és a francia Jules Ferry, vagy a pápai államot megszüntető Garibaldi szabadkőművesek voltak.
A többi keresztény egyház, a zsidó vagy a muzulmán felekezet mind teológiai, mind szervezeti szempontból semlegességet tanúsított. Lord Fischer cantenbury-i érsek az anglikán, Athenagoras konstantinápolyi pátriárka az ortodox egyház legfőbb méltósága, Horváth Mihály magyar püspök nem titkolták, hogy a szabadkőműves rend tagjai.
1981 óta a kánonjog nem ítéli el kifejezetten a szabadkőművességet, csupán az „Egyház ellen működő szervezeteket”. Ez sem a Magyarországi Nagyoriensre, sem a nyugat-európai rendekre nem vonatkozik.

8. Melyik politikai párthoz állnak a legközelebb?

A Magyarországi Nagyoriens, mint más rendek, egyetlen politikai párthoz sem áll közel, nem áll se a pártok fölött, se alattuk. A politikai pártok a hatalom megszerzésére és gyakorlására, különböző rétegek érdekeinek képviseletére szervezkednek. A szabadkőművesség nem kíván az hatalomban részesedni, helyét a szellem térfelén jelöli ki, ami természetesen nem jelent elfordulást a társadalom gondjaitól.
Szabadkőműves rendek tagjai, mint egyének gyakran vesznek részt a politikai életben: szabadkőműves volt a XX. században az Egyesült Államok szinte minden elnöke, republikánusok és demokraták egyaránt. A szabadkőművesség soraiból kerültek ki olyan ellentétes nézeteket képviselő politikusok, mint Sir Winston Churchill és Mahatma Gandhi, Ronald Reagan és Salvador Allende, konzervatívok, liberálisok, szociáldemokraták és forradalmárok. Szélsőséges eszmék, mint a nácizmus vagy a bolsevizmus híveit azonban nem találunk közöttük. Szabadkőműves közéleti férfiak nevéhez fűződik a rabszolgaság eltörlése, a kelet-közép-európai és latin-amerikai államok függetlenségének kivívása, a Vöröskereszt, a Népszövetség, majd az Egyesült Nemzetek létrehozása, az ingyenes és kötelező közoktatás, az egyház és az állam szétválasztása, a társadalombiztosítás, a családtervezés, a fajgyűlölet büntetése. Egy ismert mondás szerint: „A szabadkőművesség sehol sincs, a szabadkőművesek mindenütt ott vannak.” Ez azt jelenti, hogy a szabadkőműves mozgalomhoz tartozó politikusok a közéletben elveinket képviselhetik, de csak pártjuk és sohasem a szabadkőművesség nevében lépnek fel.

9. Mit tesznek a szabadkőművesek a mindennapi életben?

A szabadkőműves páholyok tagjai olyan emberek, mint bárki más. Ha viselkedésük bármiben megkülönbözteti őket ez a szabadkőművesség elveinek, a türelemnek, mások tiszteletének, tisztességnek és szellemi nyitottságnak gyakorlása. A szabadkőművesek nem képzelik magukat különleges tulajdonságokkal vagy előjogokkal felruházott felsőbbrendű lényeknek. Minden igyekezetük ellenére tévedhetnek, hibákat, esetleg bűnöket követhetnek el. Ez utóbbi esetben, ha a becsülettel, vagy a törvényekkel összeegyeztethetetlen tettet követnek el, a rend lemondásra szólíthatja fel, vagy törölheti őket tagjai sorából.

 10. Hogyan csatlakozhatok?

Ha ismer környezetében szabadkőművest, forduljon hozzá bizalommal.