A szabadkőművesség, mint intézmény
Az Európai Szabadkőműves konferencia meghatározása szerint:
„Humanista szellemiségű: független minden politikai, gazdasági, vallási és csoport-hatalomtól.”
„Az emberi élet minden vonatkozásával törődik, az igazság keresésében semmiféle béklyót nem tűr el.”
„Emberbaráti: tagjai és minden ember között a kölcsönös felelősséget gyakorolja nemzetiségi, vallási, politikai vagy bármely más megkülönböztetés nélkül.”
„Haladó: tagjai egyénileg és közösen az ember és a társadalom szüntelen jobbításáért tevékenykednek, templomaikban és a nagyvilágban.”
„Humanista: tagjait semmiféle dogma elfogadására nem kötelezi.”
„Szellemiségét hármas jelszava: Szabadság, Egyenlőség, Testvériség fejezi ki.”
„Alapelve a türelem és az emberi jogok egyetemessége: e jogok tiszteletben tartása és elterjesztése vezethet a Békéhez, az Igazsághoz és a Testvériséghez a népek és egyének között.”
(Az Európai Szabadkőműves Konferencia nyilatkozata, 1992).
Mi az amit a szabadkőműves mozgalomhoz csatlakozni kívánónak fontos tudnia?
A nagyvilágban tevékenykedő szabadkőműves rendek mivel sem országok fölött átívelő központtal, sem dogmával nem rendelkeznek lényegüket különböző módon határozzák meg.
Általában egyetértenek a következőkkel:
A mai szabadkőművesség az építőművészetből eredő, ennek jelképrendszerét avatási szertartásokon átörökítő, hagyományos és egyetemes rend.
Célja, hogy „az egység központjává váljék, és eszköz, igaz barátságok kötésére olyan személyek között, kik nélküle örökös távolságban maradtak volna”.
A „királyi művészet”, ahogy hajdan a szabadkőműveséget nevezték, mint a tudományok és a művészetek tanulmányozására és terjesztésére alakult bölcseleti szervezet, abban különbözik más hasonló célt követő intézményektől, hogy tanítását nem előre megfogalmazott állítások formájában hirdeti, hanem arra ösztönzi tagjait, hogy az avatottság útján haladva ki-ki a saját igazságát lelje meg.
A Magyarországi Nagyoriens szívesen lát soraiban a fenti elvekkel egyetértő és cselekedni kívánó „szabad és jóerkölcsű” férfiakat. Páholyaiba ugyan kizárólag férfiakat vesz fel, de baráti kapcsolatot ápol a Magyarországon tevékenykedő női és vegyes páholyokkal és szívesen ad felvilágosítást róluk is.
A szabadkőműves páholy
nem baráti társaság, bár testvérnek nevezzük és tekintjük egymást.
nem asztal-társaság, bár szeretünk együtt lenni és szabadon beszélgetni.
nem vallás, bár összejöveteleink rítus szerint zajlanak és a páholyt templomnak is nevezhetjük.
nem politikai párt, bár vélemény- és gondolatszabadságunk teljes, egyénileg akár politikai elkötelezettséget is vállalhatunk, de azt a páholyokban nem vitatjuk egymással.
nem önképzőkör, bár önmagunkat állandóan csiszoljuk, saját okulásunkra előadásokat tartunk, többek között a társadalmunkat érintő kérdésekről, kultúráról, gazdaságról.
nem munkaközvetítő vagy érvényesüléshez ugródeszka, bár alapelvünk a szolidaritás, szükség esetén számíthatunk egymásra.
A szabadkőművességről további információkat a
vagy a
oldalakon olvashat.