A halo (görögből: ἅλως) egy a Nap vagy a Hold körül megjelenő optikai jelenség. Több típusa létezik, azonban mindet az 8-12 km magasban képződő fátyol- és pehelyfelhőkben levő jégkristályok okozzák a felső troposzférában. A halokat a jégkristályokon megtörő fény alakítja ki. Sokféle halojelenséget ismerünk, egy részük gyakori, más részük rendkívül ritkán látható. A kialakulásukhoz szükséges jégkris-tályok tömegének formája, állása, egységes vagy kevert volta határozza meg, hogy milyen jelenség alakul ki. A jelenség lehet rövidke (pár másodperces), vagy tarthat több órán át. A légiforgalom növekedésével a jelenség egyre gyakrabban megfigyelhető a kondenzcsíkok miatt keletkező mesterséges felhőnél is.
A Halo-jelenség ugyanis optikai: két fél kell hozzá. Egy létrehozó (ami maga is többes feltétel: a fizikai feltételek megléte) és egy észlelő. Az alkotó a természet, a befogadó az ember. Más megközelítésben az ember is alkotó (észlelő) és a befogadó is (látó). A keletkezés folyamata összetett: a víz jéggé átalakulva (lásd alkímia) visszatükrözi a fényt.
És mi magunk? Meg kell ismernünk magunkat, a mimikánkat ahhoz, hogy ne kísérjük félreérthető metakommunikációs jelekkel gondolatainkat. A külvilágot érzékszerveinkkel tükrözi vissza tudatunk. Az egyedfejlődés fontos fázisa, amikor a baba visszamosolyog ránk, és ezt a reakcióját egyre inkább differenciálja. A későbbiekben egyén és közösség/társadalom egymást alakítja. A családi értékrend, szokások felismerhetőek a személyiség különböző szintjein, a szubjektum hatása mellett. Az egyedi emberen beazonosítható a szocializáló társadalom kultúrája. Ezek keveredése sok humoros helyzetet okozott korábban – amint azt a marketing-szakirodalomban olvashatjuk. Mi mennyire kezeljük rugalmasan az eltérő kultúra megnyilvánulásait?
Ha végiggondoljuk a különböző tudományterületek kiemelt fontosságok tulajdonítanak a visszatükröződésnek: mind a leírásuknak, mind a magyarázatuknak. Mi magunk is tükrök és tükörképek vagyunk egyszerre. Ugyanakkor több is ennél: mindezt tudatosan éljük át és cselekedjük. Számos területen találkozhatunk a Halo-jelenséggel:

  • a fizikában az optikai folyamat visszatükröződik a geometriában
  • a biológiában az utód az ősök genetikai örökségét tükrözi vissza, a törzsfejlődés a külső környezet hatását az adott fajra
  • a kémiában sajnos kevésbé vagyok járatos
  • a művészetek is teljes egészében a Halo-jelenségen alapulnak. Egyrészt a művész leképezi a valóságot (az észlelt világ tükröződik a tudatában), másrészt visszatükrözi és újraalkotja a műalkotásban
  • a matematikában a szabályok egyformán érvényesülnek az adott feltételek mellett: a természetes számok ugyanúgy viselkednek egymás között, mint a hatványozásban
  • a geometria összefüggéseiben megjelennek az algebraiak